Kapcsolat

MEZEI Szőlőbirtok és Pincészet Kft.
3423 Tibolddaróc, Széchenyi út 14.
Cégjegyzékszám: 03-09-101214
Adószám: 10716490-2-03

Tel: +36-49/337-035
Fax: +36-1/700-2736
E-mail: info@mezeipince.hu

Budapesti Képviselet:
Érsek Ferenc
Tel.: +36-30/529-2571

Kelet-Magyarországi Képviselet:
Feketéné Mohácsi Éva
Tel.: +36-30/638-4306

Közép-Magyarországi Képviselet:
Tóthné Dicsa Zita
Tel.: +36-30/427-9420

Pincészet nyitvatartása:

Hétfő: 8.00 - 16.00
Kedd: 8.00 - 16.00
Szerda: 8.00 - 16.00
Csütörtök: 8.00 - 16.00
Péntek: 8.00 - 16.00
Szombat: 8.00 - 13.00
Vasárnap: Zárva

A Birtok


A Mezei Pincészet közel 100 ha nagyságú területei Tibolddaróc körül terülnek el. Középmagas kordonon terem a szőlő, főképp barna erdőtalajon, de sávosan agyagos részek is tarkítják a képet. Az alapkőzet mindenütt riolittufa, amit az ültetvények közelében található 30 – 50 m hosszú pincéinkben belülről is meg lehet szemlélni.

A borvidék legjobb adottságú dűlőin gazdálkodunk, az északi szelek elől teljesen védett fennsíkon és dél-délnyugati kitettségű lejtőkön. A tengerszint feletti magasság általában 250 m. A tőkeszám hektáronként 4200 tőke, az új telepítéseknél ennél valamivel magasabb.

Több részletben hajtjuk végre tervezett telepítéseinket, ami arra is kiterjed, hogy korábban a műveléssel felhagyott területeket is próbálunk életre kelteni. Célunk többek között az, hogy a múlt évben felépült pezsgőüzemünket kiváló és természetesen kizárólag saját alapanyaggal lássuk el.

Gazdálkodásunk során törekszünk a minél természetesebb szerek használatára – ezért többek között telepítés előtt istállótrágyával pótoljuk a talajból hiányzó tápanyagot.

DŰLŐK:
Előhegy
Rózsás
Kelemenes
Magyalos
Száraztó

SZŐLŐFAJTÁK:
Chardonnay 12 ha
Olasz rizling 5 ha
Szürkebarát 10 ha
Ottonel muskotály 4 ha
Leányka 2 ha
Portugieser 8 ha
Pinot noir 2 ha
Cabernet sauvignon 10 ha

Borvidékünk - Bükki Borvidék

Eger árnyékában

A Bükkalja-i borvidék a XX. és XXI. században – tehát a filoxéravész óta eltelt időben – gyakorlatilag Eger árnyékában húzódik meg. Nem volt ez mindig így, hiszen a XIX. században például a miskolci bort egy áron, néha drágábban adták el, mint az egrit. A Bükkalja ma is Eger hátországa, annak felvásárlási területe. A termőhelyében és borai jellegében olyannyira hasonló bükkaljai borokat feltételezésünk szerint gyakran látjuk viszont olyan borospalackokban, amelyek egri címkét viselnek.

Bükkalja a múlt században még a Miskolci borvidék része volt. 1970. óta lett önálló borvidék.

A Bükk hegység déli lábánál, Eger és Miskolc között terül el. Közigazgatásilag Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik.

A Bükkalja teljes termőterülete hatalmas, mintegy 17 636 ha, amelyből 15 323 ha I. osztályú. Ezekkel a kitűnő adottságokkal szemben szinte érthetetlen, hogy ennek a területnek mindössze 1482,8 ha-ján találhatók szőlőültetvények.

Éghajlata a szőlőtermesztésre kedvező. A Bükk vonulata észak felől védi a hideg szelektől, így kedvező mikroklíma alakulhatott ki a déli, délnyugati lejtőkön. A Bükkalja szélárnyékos fekvése miatt kevesebb csapadékot kap mint északi előtere, hiszen a csapadék már a magasabban fekvő hegységben lehullik. A területen nyáron emiatt jelentős (130 mm körüli) a vízhiány.

Földtani viszonyai tekintetében változatos tájnak számít. Északon, a Bükk hegység lábánál triász és júra korú kőzetek, fekete agyagpala és mészkő dominálnak, bár erre a területre csak nagyon kevés szőlőtermő dűlő esik. Délebbre, az Egri borvidékhez hasonlóan miocén riolittufa övezet húzódik (hatalmas területen)! Ez a legértékesebb termőhely, amelyet pannon korú agyag, homok, lignit fed. A terület legfiatalabb földtani képződménye a negyedidőszaki lösz.

A Településünk - Tiborddaróc:

Mezőkövesdtől 17 kilométerre északkeletre fekszik a Bükkalján, a Kácsi-patak mentén. A település már a bronzkorban is lakott hely volt, fejlett kultúrával. A honfoglalás után Örösúr nemzetségének a birtoka, nevét is a nemzetségből származó Tibold után kapta. Tiboldok a XVII. századig, a család kihalásáig birtokolták a falut, azután a leszármazottak osztoztak rajta.
Kezdetben Dorócnak, majd Darócnak nevezték. A Tibold család házasság révén a család Semseyekkel, Melezerekkel, Fáyakkal és még sok más családdal került rokonságba. A nemzettség különböző családjai birtokukra nézve 1347-ben megosztozkodtak s bár a többi családnak is van Darócon birtoka, a legnagyobb rész a nemzetségi birtokból a Tibold-családé lett. A falu nevét először 1332-35. évi pápai tizedjegyzék említi. A tizedként befizetett 5 garas arra enged következtetni, hogy a lakóinak száma 320 fő körül mozgott. A pápai lajstromban Doranch, Doronch, Doroch a neve. Okleveleinkben a XVI. században már Dorolch név is előfordul, de rendesen inkább Doroch nevet találunk. A török pusztítás nyomán és a kevés föld miatt a település elnéptelenedett. A 1688-as tizedlajstrom teljesen néptelennek írja le a falut. Az 1700-as évek elején császári parancsra betelepült székely és stájer családok népesítették be újra a völgyet. Nos Darócot legelőször a XIII. század vége felé említik levéltári dokumentumok annak kapcsán, hogy Zsigmond királyunk egy vadászat alkalmából a Tiboldi várban vendégelte meg a cseh urakat. A hely kiválasztásában bizonyára nagy szerepe volt a települést körül vevő dombok pincéiben érlelt bornak.

A XX. század első harmadában a lakosok 60%-a barlanglakásban élt. Egy korabeli híradás szerint 130 lakásban 1150 ember lakott. A többi bükkaljai településhez hasonlóan Tibolddarócon is fejlett volt a szőlő- és borkultúra. 

A háború előtt a Törley pezsgőgyár innen szerezte be az alapanyag nagy részét. A környéken a szőlő mellett nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek is. 

GPS koordináták : 47.922330, 20.635330 EOV koordináták : 768670, 287723